Hegedűs Ágota: holnap jössz, ja nem
hagymás szalonnát reggelizek, utána felhívsz,
azt mondod, látni is akarsz, akkor nézz, de közben
pogácsát gyúrok, te meg olyan kedveseket mondasz,
hogy elolvad a vaj az ujjaim között, biztos ilyen,
amikor tejben-vajban, azt mondod, teliraktad ajándékkal
a bőröndöd, és elhozod a tengert is nekem, eszembe jut,
hogy a műkörmösöm is kapott egy műanyag palack
tengervizet, homokkal, kagylóval az alján,
közben mégis hallom a morajlást,
mert még egy hétig maradnál, mondod, sajnos ennyi idő
nem elég egy ilyen bonyolult probléma megoldásához,
az első pogácsával elégetem a szájpadlásom, huhogok hozzá,
kilépek a képből, de nem köpöm ki, az íze győz,
párás szemmel újra eléd állok, igazán sajnálom,
ha még nem jössz, most mennem kell, mert odaég a minden,
aztán fogat mosok, a szájvizes laposüvegből nagyot kortyolok,
mar, de sokáig gurgulázom,
hogy jó szájízzel gondolhassak rád.
(Megjelent a Szőrös Kő Online-ban)