Megforgatta az egész képi világunkat

Elhunyt JANCSÓ MIKLÓS
Jancsó Miklós filmalkotásai megszületésük idején mind komoly viták forrásai voltak. Fenyegetőek, elgondolkodtatóak, nyugtalanítóak. Magyarázták őket, fejtegették, boncolták a szimbólumrendszerüket. Persze hiába: sose azt mutatta, amit látni szerettek volna. Ha csupán nagyjátékfilmjeinek címét soroljuk fel azoknak, akik látták őket, elénk sorakozik egy nyugtalan, de reménykedő korszak minden színe: az életünk Jancsó Miklóssal.
A HARANGOK RÓMÁBA MENTEK, 1958
OLDÁS ÉS KÖTÉS, 1963
ÍGY JÖTTEM, 1964
SZEGÉNYLEGÉNYEK, 1965
CSILLAGOSOK, KATONÁK, 1957
CSEND ÉS KIÁLTÁS, 1968
FÉNYES SZELEK, 1968
SIROKKÓ, 1969
ÉGI BÁRÁNY, 1970
A PACIFISTA, 1971
TECHNIKA ÉS RÍTUS , 1971
MÉG KÉR A NÉP, 1972
RÓMA ÚJ CÉZÁRT AKAR, 1973
SZERELMEM, ELEKTRA, 1974
MAGÁNBŰNÖK, KÖZERKÖLCSÖK, 1975
MAGYAR RAPSZÓDIA, 1978
ALLEGRO BARBARO, 1978
A ZSARNOK SZÍVE, AVAGY BOCCACCIO MAGYARORSZÁGON, 1981
SZÖRNYEK ÉVADJA, 1986
A HAJNAL, 1986
JÉZUS KRISZTUS HOROSZKÓPJA, 1988
ISTEN HÁTRAFELÉ MEGY, 1990
KÉK DUNA KERINGŐ, 1991
NEKEM LÁMPÁST ADOTT KEZEMBE AZ ÚR PESTEN, 1998
ANYÁD! A SZÚNYOGOK…,1999
UTOLSÓ VACSORA AZ ARABS SZÜRKÉNÉL, 2000
KELJ FEL, KOMÁM, NE ALUDJÁL, 2002
A MOHÁCSI VÉSZ, 2003

Kilencvenkét éves korában, 2014. január 31-én elhunyt Jancsó Miklós Kossuth-díjas filmrendező.

1921. szeptember 27-én született Vácon. 1944-ben Kolozsváron szerzett jogi diplomát, majd Budapesten elvégezte a Filmművészeti Főiskola rendező szakát is. Már harminchat éves volt, amikor megrendezte első nagyjátékfilmjét, A harangok Rómába mentek-et (1958), de több mint fél évszázados pályát futott be: utolsó egész estés filmje a 2010-es, Mátyás királyról szóló Oda az igazság. 1959-ben Nemeskürty István közreműködésével megismerkedett Hernádi Gyula íróval, aki attól az évtől állandó alkotótársa lett egészen az író 2005-ben bekövetkezett haláláig. 1970-ben színházi rendezőként is debütált a Huszonötödik Színház falain belül a Fényes szelek című darabjával.

Sokáig hittem, hogy megváltoztathatom a világot – interjú Jancsó Miklóssal (Origo)

Jancsó Miklós „És milyen híradókat csinált konkrétan?
Paraszthíradókat. Például disznóetetés Kisváradon, hasonlók. A híradó úgy nézett ki, hogy az elején politika volt, utána nehézipar, mezőgazdaság, kultúra és ennyi. Ezek szekciók voltak, én a parasztszekcióban voltam. Mindig úgy kezdődött, hogy kiadták a tervet nekem meg egy szervezőnek, agyártásvezetőnek. Volt persze operatőrünk is, de hangot általában nem vettünk. El kellett menni a helyszínre, ami egy tsz volt vagy egy állami gazdaság. A faluban először meg kellett keresni a tanácselnököt és a tsz-elnököt, első körben velük kellett beszélgetnünk. Egyszer pünkösdkor kellett valami hasonló filmet csinálni. Bementünk a faluba, éppen tartott a körmenet. Megkérdeztük valakitől, hol találjuk a tanácselnököt és a tsz-elnököt. Ott vannak, mondták, épp viszik a baldachint.”