Találkozás a versmondás nagyasszonyával, Havas Judittal

Az Alexandra Pódiumon, az Élet-só Bayer Ilonával című műsor vendége 2011. április 11-én este 18 órakor Havas Judit lesz. Helyszín: Alexandra Könyvesház, Budapest, Nyugati tér 6. A belépés ingyenes.

 

Egyenletes sikerrel uralja a pódiumot már évtizedek óta. Nemcsak itthon, de mindenütt a világban, ahol értik nyelvünket, amelyről G. B. Show így vélekedett: „Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam ezt a nyelvet, meggyőződésemmé vált, ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.” Nos, ha a kiváló angol drámaíró hallhatta volna az általa legcsodálatosabbnak tartott nyelv lírai gyöngyszemeit a versek nagyasszonyának előadásában, minden bizonnyal még jobban lelkesedett volna érte. Nem emlékszem olyan Havas Judit-estre, amelynek valamely részében ne született volna meg a csoda. Amikor a művész teljes átélése a szavak izzásában szinte megbabonázza a közönséget.

Ady, József Attila, Weöres Sándor, Radnóti, Pilinszky, Nemes Nagy Ágnes, Kosztolányi verseit éppúgy szereti, mint Örkény, Márai Sándor, Földes Mária vagy Szabó Magda prózáját, és még hosszan lehetne folytatni a sort. A nagy kortárs erdélyi költővel, Kányádi Sándorral például. „Havas Judit megrendítő hatású estje a történelem által megvert és mégis diadalmas embert állította a középpontba – visszafogott, de csöppet sem érzelem nélküli versmondással. Havas Judit ,,fekete dobozban” elhangzott kiáltása jobbára a fájdalom hangjaira épül, de az előadóművésznek van színe az ezernyi árnyalat megmutatására is. Érti, érzi Kányádi költészetét, s ahogy a Halottak napja Bécsben rétegeit kibontja – tanítani lehetne” – írták róla az ÉS-ben 1991-ben. Szívmelengető dedikációt kapott érte jutalmul: „Nincs jobb versmondó Náladnál.”

Az estjei utáni tapsok ereje lemérhető szinte minden kritikában: „Pontos, okos értelmezés, a megélt tapasztalatból felépült bölcsesség, a szelíd irónia, a játékos ízlés, az érett asszonyi szépség harmóniája teszi teljessé az előadó-művésznő egyéniségét. (…) Havas Judit nem a színművészet felől érkezett a pódiumra, soha nem is akart színésznő lenni. Mindig azt az egyet akarta: verset adni, átnyújtani hallgatóinak.” 

S kérdésemre, miszerint van-e még helye a versekbe szőtt szónak ebben az igazi értékeket oly kevéssé tisztelő világban, Ady szavaival válaszol: 
– Lenni kell, lenni, lenni, akár az egyetemi katedrán, akár egy iskolai osztályban, akár a pódiumon. Estjeimen úgy látom a tekintetekből, hogy az ifjabb nemzedékeket is erősíti az elszánt és elkötelezett hit… 
Meg Nietzsche igazsága is: „Arra való a művészet, hogy ne haljunk bele az igazságba.” 

(168 Óra Online)