76 éves korában elhunyt Hernádi Miklós szociológus, műfordító, művészeti író. „Ha valami egyáltalán elromolhat, az el is romlik” – Arthur Bloch szállóigévé vált mondatát, Murphy teljes törvénykönyvével együtt, az ő fordításában ismerhetjük magyarul.
Pályatársa, Boris János emlékezik rá.
Szubjektív búcsú Hernádi Miklóstól
A rend, a mértéktartás, az önfegyelem, a kiszámíthatóság volt az eszménye, az apollói életszemlélet; ezt hosszú séta közben magyarázta egyszer nekem, akiben – tudta – jóval több a dionüszoszi, de legalább is a hedonizmus. Azokban az éveinkben voltunk szoros jóbarátok, amelyek talán a legfontosabbak az ember életében: az egyetemi évek, a pályakezdés évei. Az önfegyelem, a puritanizmus mindig erős vonás volt benne, és az is maradt. Eredeti és szabad, de fegyelmezett gondolkodó volt, sokoldalú érdeklődéssel, amely a jazztől az irodalomig, a filozófiáig, a szociológiától a nyelvészetig és a művészetelemzésig terjedt.
Az egyenes vonalú pályát azonban nehezen adta az élet. Miklós – hallatlan munkabírással és szorgalommal – állandóan kereste a maga igazi „műfaját”, az angol irodalomtörténettől a szociológián át a műfordításig, igazi bestsellerré lett könyvéig, a Közhelyszótáron át a regényírásig (jellemző módon Otto című regényének központjában is a fegyelem áll), a tudománypolitikáig, a publicisztikáig, megalapította az elvált apák egyesületét és tanulmányt írt az „anyaszívű apákról”, aztán vezető szerepet játszott a magyar zsidó kulturális élet újjáélesztésében, a Szombat alapító főszerkesztője volt, hogy végül a műgyűjtésnél és művészeti tanulmányírásnál kössön ki.
Késői időszakában alighanem ez lett a legfontosabb a számára. Amikor alapozni kezdte a gyűjteményét, még nagyobb rendszerességgel jártunk össze. Az utolsó egy-két évtizedben sajnos már keveset találkoztunk, túl keveset , de voltunk nála Budakeszin látogatóba egy-kétszer…
Nemzedékem a kijáratnál tömörül. Sorra távoznak azok, akiktől a legfontosabbat kaptam, és akiknek talán én is adhattam ezt-azt fiatal éveinkben. Miklós kiemelkedett közülük. Két héttel volt fiatalabb nálam. Mélyen megráz, hogy elment ő is.
Boris János
Fotó: Tóth Csilla, forrás: szombat.org