Elhunyt Szíjjártóné Nagy Ilona

Mély fájdalommal vettük hírül, hogy ma délelőtt súlyos betegségének következtében elhunyt Szíjjártóné Nagy Ilona, Szíjjártó Jenő özvegye, a zeneszerző-karnagy hagyatékát ápoló Szíjjártó Jenő Művészeti Öröksége Egyesület alapítója és elnöke; 

többek közt az ANIMA Társaság 2013. évi Mikola Anikó-díjának birtokosa. Emlékét megőrizzük, munkásságát tovább éltetjük. Ezúton is őszinte részvétünket fejezzük ki kedves Hozzátartozóinak és barátainak.
•

A Szíjjártó Jenőről készült Zene és lélek című filmünkben Nagy Ilona így vall életükről:

„Szíjjártó Jenővel 1958-ban ismerkedtem meg, amikor a pozsonypüspöki énekkarban kezdtem énekelni – vallotta Nagy Ilona egy visszaemlékezésében. Magával ragadta a népzenekutató, karnagy, zeneszerző megingathatatlan elkötelezettsége a Csehszlovákiában rekedt magyarság kultúrájának őrzésében és védelmében. – Úgy vélte: ha a magyarok itt Szlovákiában meg akarnak maradni magyarnak, nagyon fontos, hogy énekeljék népdalaikat, legyenek énekkaraik, még akkor is, ha falujukban már nincs iskola. Vallotta, hogy a zenének magyarságot megtartó ereje van! 1959-ben már a felesége voltam, amikor Homolkán nagy karnagyképző találkozót szerveztek.”

Minden művész mellé kell egy olyan realitásokat érzékelő ember, aki mellett szabadon szárnyalhat, mert biztosítja neki a hátországot, az eligazodást a mindennapok unalmas és földhözragadt teendői közepette. Ilyen volt neves zeneszerzőnk számára Ilonka” – mondta Haraszti Mária, az Anima Társaság elnöke a Mikola Anikó-díj átadásakor.

Szíjjártó Jenő hitt abban, hogy a képzések, tanfolyamok által emelkedik a kórusmozgalom szintje, hogy a pedagógusok, karvezetők, kórusszervezők továbbadják, hasznosítják mindazt a tudást, amit megszereznek. A tanítókórusnak is ilyen szerepet szánt. Ezt hagyta ránk örökül.

Szíjjártóné Nagy Ilona a fentiek szellemében 2001 januárjában létrehozta és haláláig működtette a zeneszerző szellemi és művészi hagyatékát gondozó Szíjjártó Jenő Művészi Öröksége Egyesületet. Küzdelmes munka egy picike civil szerveződésnek akár csak egyetlen életmű gondozása is, de Nagy Ilona időt és fáradságot nem kímélve vállalta a hatalmas munkát.

Szíjjártó életműve megközelítőleg 60 opust tartalmaz. Kórusműveinek egy része ugyan napvilágot látott annak idején a Csemadok gondozásában, de eléggé pontatlanul. Sokszor a szerző által ellenőrizetlenül jelentek meg a kották, olykor kórustagok által lemásolt kottákból átvéve, sok hibával.

Nagy Ilonka érdeme, hogy fokozatosan elérhetővé vált a zeneszerző életműve. Nem csupán áldozatos, határozott és következetes szervezőmunkájának köszönhetően. Jócskán áldozott a hagyaték megmentésére a saját vagyonából is. Hanghordozók, kották, gyűjtemények, tanulmányok megjelentetésének szervezése, támogatása mellett odafigyelt a kórusokra is, amelyek ma már rendre repertoárjukon tartják a zeneszerző egykor nehéznek tartott műveit is.

Hogy legalább nagy vonalakban áttekintést nyerjünk a legfontosabbakról:

2007-ben Dunaszerdahelyen megjelent Az anyai szó című kórusgyűjtemény bővített kiadása a Gyurcsó István Alapítvány Könyvek sorozatban, majd ismét kiadták a Virágok vetélkedése című válogatást Szíjjártó népzenei gyűjtéséből (2001, 2008); Vokális művek (CD, 2002); Válogatott művei (CD, 2006).

Zene és lélek címmel 2008-ban dokumentumfilm készült a zeneszerző életéről és munkásságáról, ennek képi dokumentumai is java részt Ilonka albumaiból kerültek elő. 

2008-ban gyerekeknek jelent meg egy rajzos kottásfüzet Megzenésített gyermekversek címmel MEDIAN kiadásában, majd 2012-ben Dr. Tóth Árpád: „Mert törvény az anyai szó, gravitáció” – Szíjjártó Jenő, a szlovákiai magyarság zeneszerzőjének élete és munkássága című könyve; a kiváló budapesti ifjú karnagy disszertációja. A könyv Összegzés című „zárszavában” így ír: „A hét évet felölelő kutatás, illetve gyakorlati munka a szerző életművével többet jelent számomra egy elméleti munkánál. Megírásával tisztelegni kívánok a szlovákiai magyar kultúrának és mindazoknak, akik annak életben maradásában tevékenyen részt vállaltak, valamint virágzásáért mai napig erőfeszítéseket tesznek.”

Szobrot ugyan még nem, de kopjafát már sikerült állíttatni Szíjjártó Jenő zeneszerző, karnagy, népdalgyűjtő emlékére Zsérén, a Szent Miklós-templom előtti téren. A kopjafát a zeneszerző özvegye, Nagy Ilona mérnök közgazdász leplezte le 2008. június 22-én.

Nagy Ilona vállalása az egész hazai kórusmozgalomra vonatkozóan meghatározó volt. Néhány mozzanat ebbéli tevékenységéből is:

A Csemadok keretében működő Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága 2010. november 13-án konferenciával ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját, amely állásfoglalást adott ki a hazai zeneoktatás és zenekultúra védelmében; Nagy Ilona ott van ennek aláírói között.

Az I. Országos Énekkari Fesztivál 50. évfordulóján szervezték meg Zselízen 2011. június 18-án a Szíjjártó Jenő Kórusfesztivált. Dr. Simek Viktor ezzel kapcsolatban ezt nyilatkozta: „Egyedüli komoly támogatónk Nagy Ilona, Szíjjártó özvegye volt, aki komoly összeggel járult hozzá, hogy egy CD is megjelenhessen.”

2009-ben kezdeményezője volt a festői szépségű Zoboralja szórványvidékről származó Simek Viktor pedagógus, festőművész bemutatkozásának.

2011 júliusában a Pozsonyi Magyar Galériában Szíjjártóné Nagy Ilona pozsonyi közösségszervező közvetítése révén jött létre egy nemzetközi kiállítás.

A Csengő Énekszó fő támogatói között megint ott találjuk Szíjjártóné Nagy Ilonát, akinek köszönhetően a kórusok különdíjakban is részesülhettek.

A XV. Kodály Napok szervezőit dicséri, hogy a rendezvény gálaműsorában a seregszemlére benevezett 16 énekkar – főhajtásként Szíjjártó Jenő emléke előtt – közösen adta elő Szíjjártó Jenő: Zoborvidéki lakodalmas című zenekarkíséretes, hangulatos szerzeményét.

Nagy Ilona többekkel évekig fáradozott azon, hogy Szíjjártó Jenő egy életművéhez méltó elismerésben részesülhessen; végül születésének 95. évfordulóján Magyar Örökség Díjban részesült. Szíjjártó Jenő laudációját Horváth Géza kórusunk krónikása mondta el, a díjat pedig Szíjjártóné Nagy Ilona, Szíjjártó Jenő özvegye és Hecht Anna vette át. 

Az ANIMA Társaság által alapított Mikola-díjat a 2013-as évben ez az asszony kapta, aki komoly közgazdászi-auditori munkája mellett talán nem annyira látványos, mint következetes és folyamatos eredményeket tudott felmutatni Szíjjártó Jenő zeneszerző életművének közkinccsé tételében.

________

___________________

A tavalyi, Pozsonyi Casinóban tartott, Szíjjártó Jenőre emlékező évfordulós ünnepség felvételeit rövidesen szintén közzétesszük; ennek szervezője és egyik előadója volt Nagy Ilona.