Fókuszban az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc! A Magyar Napló márciusi számát Ferdinandy György lapkezdő jegyzete nyitja, amelyet egy Magyarországról szóló, politikailag félrevezető francia útikalauznak szentelt. Összeállításunkban nagy hangsúlyt fektettünk az 1848–49-es szabadságharc emlékére: Rosonczy Ildikó történész a segesvári csata körülményeit és lefolyását vizsgálja esszéjében, és ízelítőt adunk Kovács Istvánhamarosan megjelenő kötetéből, a Bem tábornok, az örök remények hőse című monográfiából. A Nyitott Műhelyben Hermann Róbert beszélget a szerzővel, aki most főképpen a történészi pályájáról és Bem József jelentőségéről, kultuszáról vall, illetve fordításában olvashatjuk Cyprian Kamil Norwidlengyel költő Bem József emlékére írt versét. Baji Lázár Imre és Lovász Irénközösen írt esszéjében a Nemzeti Színház új arculatát mutatja be, Beke MihályAndrás „Nyelvében haldoklik…” című dolgozatában
pedig a szórványmagyarság nemzettudatát vizsgálja. Sárközi Mátyás a tavalyi Tokaji Írótáborban már elhangzott előadásában kifejti, miként segítették az emigráns magyar írók az anyaországi szerzőket a Kádár-rendszer idején. Lapszámunkban továbbáFerdinandy György és Ircsik Vilmos prózái és Áfra János, Deres Kornélia, Jenei Gyula, Kürti László és Vári Fábián László versei szerepelnek, kritikát pedig Kurucz György Keszthely grófja – Festetics György, Ambrus Lajos Lugas – tertium datur és Vasy Géza Bajza utca című könyvéről olvashatunk.
