Věra Chytilová 1929. február 2-án született Osztravában, 1949-ben Prágába telepedett. Eredetileg építészetet tanult, de két év után rajzolónak állt. Majd laboráns lett és manöken… Színésznőként a Císařův pekař a pekařův císař (1951) című filmben debütált.
Csapóként kezdte pályafutásában a cseh film fellegvárában, Barrandovban. Fokozatosan ívelt a pályája felfelé, egészen a rendezőasszisztensi státuszig. 1957 és 1962 között filmrendezést tanult a prágai FAMU-n, egyedüli nőként, olyan osztálytársakkal, mint Jiří Menzel, Evald Schorm, Juraj Jakubisko ésJan Schmidt.
Rendezőként első filmje a Kočičina (1960), egy évvel később alkotta meg a Strop című mozit. Legismertebb alkotásai: Ovoce stromů rajských jíme (1969), Hra o jablko (1976), Panelstory aneb jak se rodí sídliště (1979), Kalamita (1981), Vlčí bouda (1986), Šašek a královna (1987), Kopytem sem, kopytem tam (1988), Dědictví aneb Kurvahošigutntag (1992), Pasti, pasti, pastičky (1998), Vyhnání z ráje (2001) a Hezké chvilky bez záruky (2006). Számos dokumentumfilmet is rendezett: Praha – neklidné srdce Evropy (1984), Trója v proměnách času (2003), illetve a Pátrání po Ester (2005).
1992-ben elnyerte a francia Művészetért és Irodalomért Rendet, 1998-ban megkapta a Za zásluhy cseh állami kitüntetést. 2001-ben a Český lev tuljadonosa lett. Az Európai Filmakadémia tagja volt. A FAMU tanszékén több generációnyi filmest nevelt.
A hazai nézők talán leginkább a legendás Dědictví aneb kurvahošigutentag komédiájáról, vagy a Sedmikrásky (1966) című film révén ismerhetik. 2009-ben Věra Chytilová alkotta meg a Karlovy Vary-i Filmfesztivál bevezető filmjét.