Ne legyen verseny, legyen vers!
Az Irodalmi Jelen márciusi lapszámbemutatóján Jónás Tamás egy nagyszabású költői vállalkozásról beszélt: megpróbál a „semmiből” megteremteni egy cigány eposzt. Készül az Anyuanyuanyu is.
A hónap írója – Márton László: Kaffka nincs többé!
A szovjet parancsnok hívatta Kaffkát, és rövid tájékozódás után kinevezte a bizalomgerjesztő fiatal szakembert városi rendőrkapitánynak. Arról is hallott ugyan, hogy Kaffka nem bánt valami nagyon kíméletesen a Dágványban elfogott illegális kommunistákkal, de a jó rendőr egy kicsit mindig szigorú.
VersTörténés
Murony nem volt mindig Murony, valamikor Kajszinak hívták, és nem éktelenkedtek forradások a torkán.
Nagy Zopán: Látens – „Regény”-kísérlet
Prágai Tamás: Kabak – megvilágosodásregény
Nem sokat gondolkodtam akkoriban.
Helyszíni
Fekete J. József egyik alteregója, Mihályi Czobor a szerzője annak a regénynek, amely Zombort mutatja be. Az angyalok rozettája vajdasági bemutatóján Lennert Móger Tímea járt.
A mozdulatművészet és a testkultúra két kivételes hazai megteremtőjéről, valamint a Takács Zsuzsa és Teréz anya soraiban megjelenő testkép rokonságáról szóltak az Országos Széchényi Könyvtár nőnapi előadásai.
Tóth Erzsébet Hidegbéke című kötetének bemutatóján Rózsássy Barbara költő köszöntötte a Magyar Írószövetség székházában megjelenteket, akik között számos pályatárs – például Acsai Roland, Ágh István, Alexa Károly, Győrffy Ákos, Szkárosi Endre és Vasy Géza – is látható volt.
Kritika
Nicolás Gómez Dávila kolumbiai filozófus gondolatait első ízben az Irodalmi Jelen online felületén ismerhette meg a magyar olvasóközönség, a 2011-ben indult esszésorozatban. Hudy Árpád fordításai és kommentárjai 2013-ban nyomtatásban is megjelentek A modernitás remetéje címmel. Mosonyi Kata értékelte a könyvet.
A költő kéri, rúgjatok be, rúgjatok belé
Kántás Balázs Félkomfortos magánpokol című kötetének verseiben összefolynak a hallucinációk, a valóság, a virtualitás, a gép előtt ülő ember alakja, a részeg művészek, az angyalok, az istenek, sőt a tárgyak és a fogalmak is. Csepcsányi Éva írása.
Tárca
1944. március 18-áról 19-ére virradóra német csapatok lépték át a Harmadik Birodalom és a vele szövetséges Magyarország határát. A Wehrmacht már évek óta „átjáróként” használta délkeleti szomszédja és fegyvertársa földjét, ezúttal azonban nem átvonulni szándékoztak katonái, hanem maradni. Hogy erőszakkal megakadályozzák Magyarország kilépését a háborúból. Megkezdődött a Margaréta-terv végrehajtása. – Hudy Árpád tárcája
Ki az,aki kezében tartja az ügyet „föntről”? P. úr, az Állami Főügyész.
Interjú
„Irodalmárok vagyunk, de nem hülyék”
Gaborják Ádámmal beszélgettünk első, Megtalált helyed című kötetének megjelenése alkalmából többek között divatműfajokról, könyvdizájnról, ambícióiról, popkultúráról, és a József Attila Kör tiltakozásáról a német megszállás emlékműve kapcsán.