2013. július 8–14. között a jászói autókempingben.
Műsorkínálat:
2013. július 8. (hétfő)
14.00 Gyülekező és honfoglalás.Térszerződés és háttérelosztás, tájékoztató és feladatelosztás.
17.00 Ünnepélyes megnyitó – A XVI. Jászói Nyári Egyetem megnyitója. Beszédet mond: Ing. Köteles László, a Csemadok országos alelnöke, Ing. Nagy Gábor, Jászó község polgármestere, Ing. Csoltkó Jenő, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmánya elnöke. A műsorban fellép: Krompasky Kristóf, népdalénekes Tornáról, Rezes Gyula, népdalénekes, Szepsiből, Demko András, népdalénekes Nagyidáról, Tüzikék Énekcsoport, Debrődről, Viszlai Tibor, a Gondola verséneklő együttes vezetője, Szepsiből, a magyarországi Cserépfalui Zeneiskola tanulói Daragó Károly vezetésével. Műsorvezető: Mihályi Molnár László, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány alelnöke.
19.00 „A Bükkaljai Szent Márton Lovagrend bemutatkozó borkóstolója.”
Az ünnepélyes megnyitó után borkóstoló a nagysátor alatt, Daragó Károly bogácsi borlovaggal, a Szent Márton Borrend nagymesterével, a Pro Vino Érdemrend kitüntetettjével, énektanárral. Olyan világ hangulatát idézi meg, ahol az egész művelődési tábor egybeforr a szőlészet és a borászat örömeivel, nehézségeivel. Rendhagyó este lesz a borkedvelőknek. Az est házigazdája: Mihályi Molnár László.
2013. július 9. (kedd)
A nap műsorvezető házigazdája: Mihályi Molnár László, a Csemadok Kassa-környéke TV alelnöke.
10.00 Előadás: „A betiltott magyar irodalom.” Előadó: M. Molnár László, középiskolai tanár, felvidéki magyar költő és publicista, a Csemadok Kassa-környéke TV alelnöke, a Magyarok Világszövetsége elnökségi tagja és felvidéki alelnöke. Előadás a betiltott magyar irodalomról, Wass Albert és Tormay Cecile életéről és regényeiről. Sok vihart kavart, hogy a kommunizmus alatt betiltott írók bekerüljenek a tantervbe, bár sokkal jelentősebbek, mint sokan mások, akiket kötelezően tanítottak korábban. Utóbb kiderült, hogy az ellenük felhozott vádak alaptalanok, és a magyar irodalom legnagyobb személyiségei közé tartoznak (bár egyes magyarellenes körök még a kommunista vészkorszak aljas értékelését hirdetik). Néhány regényükkel is megismerkedhetünk. Az előadás műsorvezetője Gál Éva, irodalomtörténész.
16.00 Előadás könyvbemutatóval: „Felvidék 1918–1920.” Előadó: Popély Gyula, szlovákiai magyar történetíró, egyetemi oktató a Felvidék sorsáról írt könyvének bemutatója, melyben az 1914–1920 közötti időszakról mesél. A kitűnő történész hézagpótló, az eddigi ismereteket árnyaló kötetében az 1914–1920 közötti sorsfordító időszakot tekinti át: az első világháborút közvetlenül megelőző hónapoktól a geopolitikai átrendeződés lezárulásáig. A szerző különös figyelmet fordít a cseh aspirációk alakulására, a magyarországi szlovák vezetők 1918 őszéig tartó kivárás-politikája, a magyarországi proletárdiktatúra nemzetközi kihatásaira, s új forrásokra alapozza, újszerű megvilágításba helyezi a Magyar Vörös Hadsereg harcait.
17.00 Előadás: „Talpra Petőfi!” Előadó: Fuksz Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnökhelyettese, a Világszövetség Petőfi bizottságának koordinátora, az MVSZ Felvidéki Országos Tanácsának elnöke. Előadás Petőfi Sándor szabadságharc utáni sorsáról, hamvainak megtalálásáról. Megtudhatjuk, kik és hogyan akadályozzák, hogy megismerjük a költő halálának körülményeit. Petőfi Sándor kontra Magyar Tudományos Akadémia – avagy kinek hihetünk? „Petőfi Sándor születésének 190. Évfordulóján azzal az elhatározással emlékezünk meg a költőről, hogy nem nyugszunk bele eltűnésébe, földi maradványait felkutatjuk, és méltó módon eltemetjük a Haza földjébe.” – véli az előadó. Az előadást kiegészíti Kiss Endre József, könyvtárnok, művelődéstörténész, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjtemények Nagykönyvtárának igazgatója.
19.00 Bemutatkozó előadás és koncert: „Körömszakadtáig”. Koncert Zsapka Attilával és Benkó Ákossal, a Zseb verséneklő együttes tagjaival. A verséneklő együttes bemutatkozó előadása és koncertje a nagysátor alatt. Zsapka Attila az 1989-ben, a bársonyos forradalom idején alakult Kor-zár verséneklő együttessel vált ismertté. az együttessel az egész országot végigjárta. „Az a véleményem, hogy a jó vers önmagában is zenél, és ha ezt sikerül meghallanom, akkor már nagyon könnyű elénekelni. – véli Zsapka Attila, a Zseb együttes vezetője. Zsapka Attila, verséneklő, a magyar költők – Börözsi Mihály, Petőfi Sándor, Tompa Mihály, József Attila – megzenésített verseiből összeállított műsorával a hitet és reményt erősíti a résztvevőkben.
20.00 Filmvetítés: „Pásztorok öröksége, pásztorok áldomása – Pásztortalálkozó Várhosszúréten.” Filmvetítés a várhosszúréti Pásztortalálkozóról. A kétnapos rendezvényt, Pál István, az utolsó dudás tiszteletére, a Gömöri Kézművesek Társulása, a Meseszínház, a Bódva-völgyi és Érchegységi Kulturális Központ, a Csemadok Várhosszúréti Alapszervezete szervezi a dombvidéki pásztorok továbbélő tudományát és hagyományát a krasznahorkai uradalomban, Várhosszóréten, a Buzgó-fogadóban. A pásztortalálkozóra Gömör, Torna, Nógrád, Hont és Borsod pásztorait hívják meg, s ők adják tovább féltve őrzött hagyományaikat. A filmvetítés után beszélgetés Ullman István várhosszóréti fafaragóval, a falu mindenesével, a Gömöri Kézművesek Társulásának alapítójával, Badin Ádámmal, a Pásztortalálkozó szervezőjével, Kupec Mihállyal, a Bódva-völgyi és Érchegységi Kulturális Központ igazgatójával, és Bartók Csabával, a Regfilm kft. igazgatójával. A filmet a Szepsiben működő Regfilm kft. készítette, rendező: Bartók Csaba, operatőr és vágó: Bodnár Ottó és Szilvássy Péter. A portréfilm időtartama: kb. 90 perc.
22.00 Koncert és éjszakai buli. Koncert és éjszakai buli Zsapka Attilával és Benkó Ákossal, a Zseb verséneklő együttes tagjaival. Háziasszony: Zsupcsán Tímea, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány tagja.
2013. július 10. (szerda)
A nap műsorvezető házigazdája: Mihályi Molnár László, a Csemadok Kassa-környéke TV alelnöke.
10.00 Olvasótalálkozó és bemutatkozó előadás: „Szabad Újság – magyar közéleti hetilap.” Olvasótalálkozó a Szabad Újság, szlovákiai magyar közéleti hetilap szerkesztőivel és munkatársaival. Bemutatkozó előadást tartanak a Szabad Újság szerkesztői és munkatársai, Molnár Judit, a hetilap főszerkesztője és Haják Szabó Mária, a hetilap állandó külső munkatársa. A hetilap hetente szerdán jelenik meg.
10.30 Előadás: „A trianoni döntés igaz története.” Előadó: Popély Gyula, szlovákiai magyar történetíró, egyetemi oktató. Az előadótól megtudhatjuk, hogy milyen folyamatok vezettek a trianoni békediktátumhoz. Választ kapunk arra, hogy milyen törekvések előzték meg az Osztrák-Magyar Monarchia 1914-es hadba lépését, amely kulcsfontosságú volt a Habsburg Birodalom felszámolásához vezető úton. Képet kapunk a nemzetiségek törekvéseinek, illetve a szabadkőművesség szerepéről, a Károlyi-kormány és a Tanácsköztársaság bűneiről és borzalmairól, valamint a megszállók pusztításáról. Az előadó szól a Trianont követő lehetőségekről, a helyenként sikerre vitt ellenállásról. Megtudhatjuk a trianoni döntés igaz történetét.
16.00 Előadás: „Trianon okai és következményei.” Előadó: Raffay Ernő, történész, politikus, az Antall-kormányban a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára, tanszékvezető. Az előadás föltérképezi Trianont, azaz az ország földarabolásának külső és belső okait. Ismerteti a szerződés különféle következményeit, és nem csak a területi veszteségeket. Röviden megemlíti a négyszeres területi revíziót, majd az 1945 utáni helyzetet, s végül az 1989 utáni trianoni helyzetet, amely napjainkig tart. Az évtizedek óta Trianont kutató Raffay Ernő olyan munkát tett le az asztalra a Nagy Magyarország sorozat részeként, amely sok nyitott kérdésre válaszol. Az előadó kitér arra is, hogy milyen lehetőségeink voltak a békediktátum korrigálására a 90-es években.
17.00 Előadás: „A magyarországi szabadkőművesség története (1867–1950).” Előadó: Raffay Ernő, történész, tanszékvezető. Ez az előadás levéltári források alapján összegezi a hazai szabadkőműves szervezet történetét, lényegét, célrendszerét, tevékenységi formáit, személyeit, stb. A szabadkőművesek radikális társadalmi változásokat, új Magyarországot, új nemzetet, új kultúrát akartak meghonosítani. Maguknak vindikálták a kultúra és a civilizáció hordozásának kizárólagos jogait, lenézve és megvetve mindazt, amit addig a magyar szellem felhalmozott. Az előadó köteteiben és az előadásában rámutat az 1910-es évekre a politikai színteret tudatosan, szállták meg, ami elvezetett a trianoni békediktátumhoz. Az előadónak ezzel kapcsolatban már négy szabadkőművességgel foglalkozó könyve jelent meg, néhány nappal ezelőtt a legutóbbi: Ady Endre és a szabadkőművesség címmel. Az elmúlt három év alatt megjelent öt könyve megvásárolható lesz, a bolti ár alatti, csökkentett áron.
19.00 Előadói est: „A pletykás asszonyok.” Előadó: Faragó Laura, a pódium pávája, énekművész, népdalénekes, zenepedagógus, 1970-ben az országos Röpülj, páva népdalverseny nagydíjasa, a Magyar Kultúra Lovagja, a Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje tulajdonosa. Az előadó Pécelen született, de lelke a népköltészetben látta meg a napvilágot. A szépség, a tisztaság, a kultúra pódiumán kigyúl az a páratlan sugárzás, amikor az ő hangja mutatja fel nekünk azt a hangokban aranyló, gyönyörű múltat. Repertoárjában magyar népdalok, népballadák, népmesék Erdélyből, Bukovinából és Moldvából, de próza és esszé is szerepel. Közreműködik férje, Szakolczay Lajos, irodalomtörténész.
20.00 Filmvetítés és baráti beszélgetés Kulcsár Ferenccel. Filmvetítés: Ahonnan elindultam… Kulcsár Ferenc portré, és baráti beszélgetés Kulcsár Ferenc költővel. Kulcsár Ferenc, szlovákiai magyar költő, újságíró, szerkesztő, műfordító, Madách-díjas, Katedra-díjas, Forbáth Imre-díjas, 1991-től a Lilium Aurum kiadóvezetője és szerkesztője. Több mint 40 éve van a pályán, 1970-ben az emlékezetes Egyszemű éjszaka című antológia nemzedékével jelentkezett a szlovákiai magyar irodalomban. Verseiben a feltétlen hitre, szeretet-elvű közösségi elkötelezettségre és sajátos metafizikára épít. A költő míves költészete jellegzetes színfoltja és alapértéke ma ennek az irodalomnak. Elsősorban költőként ismert, ám az esszé műfaja sem idegen tőle. Kisprózáinak tárgyát az emberi élet egyetemes kérdései alkotják: az élet és halál, a nyelv és a civilizáció, az ember és az Isten, a szeretet és az igazságosság, az érték és az erkölcs. A baráti beszélgetést vezeti Gál Sándor, költő, író, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány tiszteletbeli elnöke. A filmet a Szepsiben működő Bódva kft. készítette, rendező: T. Nagy Imre, operatőr és vágó: Nagy Imre, ifj. és Nagy Péter. A portréfilm időtartama: kb. 30 perc. A beszélgetésbe bekapcsolódnak a portréfilm készítői is.
22.00 Koncert és éjszakai buli. Koncert és éjszakai buli Zsapka Attilával és Benkó Ákossal, a Zseb verséneklő együttes tagjaival. Háziasszony: Zsupcsán Tímea, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány tagja.
2013. július 11. (csütörtök)
09.00 Gyalogtúra a Szent László-forráshoz és a növénytemplomhoz. A túra útvonala: Jászó (autókemping) – Debrőd (kultúrház) – Szent László-forrás – Jászó (autókemping). Ebéd, szalonna- és kolbászsütés a Szent László forrásnál, majd tájékoztató előadás a Szent László hagyományról a Felvidéken, és a Szent László növénytemplomról M. Molnár László. A gyalogtúrát vezeti M. Molnár László, természetbarát, szepsi lakos, a Csemadok Kassa-környéke TV alelnöke.
10.00 Kötetlen beszélgetés: „Egység, összefogás egymásért, az olimpikonokért!” Kötetlen beszélgetésnek lehetünk résztvevői a Magyarországot képviselő olimpikonokkal, olimpiai helyezettekkel, olimpiát megjárt sportolókkal. Felelevenítik a legutóbbi nyári olimpiai játékok magyar vonatkozású sikereket és kudarcokat. Az Olimpia a föld legnagyobb sporteseménye, amelyet négyévente rendeznek. A kezdetekkor maroknyi, de annál csapataink öregbítették a magyar sport hírnevét. A legutóbbi nyári olimpián Londonban egy nagy szeletet hasítottak ki a magyar sportolók az olimpikonok táborának képzeletbeli tortájából.
Magyarországnak 295 olimpiai bajnoka van. Legeredményesebb olimpikonok: Gerevich Aladár (vívás), Kovács Pál (vívás), Egerszegi Krisztina (úszás), Keleti Ágnes (torna), Darnyi Tamás (úszás), Kulcsár Győző (vívás), Fusch Jenő (vívás). Rió de Janerióban 1200 nap múlva kezdődnek Nyári Olimpiai Játékok. A londoni olimpián elért sikerek után a magyar sportolók becsületesen készülnek az újabb megmérettetésre. 2016-ban Brazíliában 204 induló nemzet, 10 500 sportolója jelezte részvételét a nyári olimpiai játékokon. Természetesen nem hiányozhatnak a magyar nemzet fiai sem.
A kötetlen beszélgetést vezeti Csoltkó Jenő, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmánya elnöke, az utolsó három olimpia aktív résztvevője, aki családjával együtt megjárta Athént, Pekinget és Londont. 2016-ban készül Rió de Janeiróba is.
A nap műsorvezető házigazdája: Mihályi Molnár László, a Csemadok Kassa-környéke TV alelnöke.
16.00 Előadás: „A magyarság helye itthon, s a nagyvilágban – hogyan tovább magyar nemzet.” Előadó: Szaniszló Ferenc, újságíró, riporter, az Echo TV műsorvezetője. Szaniszló Ferenc az 1990-es években, a délszláv frontokon háborús tudósítóként vált ismertté. Moszkvában végzett egyetemet. Jelenleg az Echo TV külpolitikai műsorának, a Világpanorámának felelős szerkesztő – műsorvezetője. Előadásában közérdekű kijelentésekkel tabuknak számító témákról beszél: bevándorlásról, demográfiai krízisről, válságkezelésről. Előadás a magyarság helyéről itthon, s a nagyvilágban: a Kárpát-medencében és a Földgolyóbison. És arról, hogyan tovább világ, Európa, Magyarország, magyar nemzet. Az előadást kiegészíti Hadarics Gábor, az erdélyi utazásokról jól ismert operatőr.
19.00 Előadás: „Himnusz és nemzet született.” Előadó: M. Molnár László. Előadás a reformkor csodájáról. 190 éve született Petőfi Sándor és Madách Imre, és ekkor alkották nagyszerű műveiket a korszak nagy írói: megszületett a Himnusz is. 180 éve pedig Kassán bemutatták a Bánk bánt. A magyar reformkor eltér az európai fejlődéstől: egy felkészült, művelt fiatal nemesi réteg kívánta megosztani a hatalmat az egyre tanultabb szélesebb rétegekkel, miközben Európa más országaiban véres lázadásokat gerjesztettek a pénzvilág urai a nemesség és az egyház felszámolására. Ez a másfajta út kényszeríttette ki, hogy a magyar forradalmi változásokat szabadságharcban kellett védelmezni a nemzetközi összefogással szemben, és a műveltnek hirdetett „nyugat” cinkossága ellenében. Sajnos az emberi arculatú külön utas magyar megoldás napjainkban is az anyagiasság elkorcsosuló világának irigységét váltja ki… Az előadást vezeti Hadas Katalin, a Csemadok Kassa-környéke TV Elnöksége tagja.
20.00 Előadás: „Mi a magyar?” Előadó: Turai Kamil, esztéta, főiskolai docens, művészfilozófus. Előadásában ezekre a témakörökre kapunk választ: Torma Zsófia nagyasszony hatezer év mélyén, A Kárpát-medence Szent Korona „makett”, Rovásjelek jelentősége a jelenben, A magyar ősbölcselet bölcsője a metafizika. Az előadó nóvumként és empíriaként a Magyar metafizika című könyvéből is idéz részleteket.
22.00 Koncert és éjszakai buli. Koncert és éjszakai buli Zsapka Attilával és Benkó Ákossal, a Zseb verséneklő együttes tagjaival. Háziasszony: Zsupcsán Tímea, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány tagja.
2013. július 12. (péntek)
A nap műsorvezető házigazdája: Mihályi Molnár László, a Csemadok Kassa-környéke TV alelnöke.
10.00 Előadás: „Táltos hagyaték.” Előadó: Turai Kamil, esztéta, főiskolai docens, művészfilozófus. Az előadó előadásában a következő témakörökben ad magyarázatot: Szent királyaink világfa-tengelye, A föltámadás szomorúsága: Ady hadészi ódái, „Szarvas voltam hajdanán / Farkas leszek, azt bánom.” – József Attila totemarchetípusai, “Ó, jól vigyázz, mert anyád nyelvét bízták rád a századok.” – Füst Milántól az ősnyelvig. Turai Kamil nóvumként és empíriaként az Alföldi gyászpompa című verseskönyvének ősforma kísérleteit is ismerteti.
17.00 Koncert és előadói est a templomban: „Újra itthon.” Előadó: Varga Miklós, EMeRTon-díjas magyar énekes, színművész, rock zenész. Sokoldalúságát mi sem hangsúlyozza jobban, minthogy egyaránt megfordult a rockzenei deszkákon és a színházban is. Ő volt az István, a király c. rockoperában István király énekhangja, a Julianus c. játékfilmben Desiderius barát, a Honfoglalás c. történelmi játékfilmben Árpád vezér egyik alvezére. „Van egy hely a Kárpát-medencében, ahová hazatérek, s olyan emberekkel vagyok körülvéve, akiknek hasonlóak a gondjai, örömei, mint az enyémek, mert itt élünk együtt, magyarok és nem magyarok, közös problémáinkkal, amit nekünk kell együtt megoldanunk. Nekünk, magyaroknak egy nagyon fontos dolgunk van: Őrizni a lángot! Ha megtekintik előadásomat, és meghallgatják Újra itthon című nagylemezem dalait, megtudják miért.” – üzeni az énekes.
20.00 Előadás: „Szepsi Laczkó Máté és a tokaji aszú története.” – aszú bor kóstolással. Előadó: M. Molnár László. A templomi koncert után előadás a tokaji aszú történetéről, majd borkóstoló a nagysátor alatt, Daragó Károly bogácsi borlovaggal, a Szent Márton Borrend nagymesterével, a Pro Vino Érdemrend kitüntetettjével, énektanárral és Dobos László szepsi borásszal, szőlő és bortermelővel, pincemesterrel, a Bükkaljai Hegyvidék borlovagjával. A szájhagyomány szerint Szepsi Laczkó Máté nevéhez fűződik az első aszúbor előállítása. Úgy tartják, hogy az országot érő támadások miatt későn szüretelt szőlő tartalmazott olyan „beteg” szőlőszemeket is amelyeket ma az aszú készítéséhez használnak. Az elkészült, miseborként is használt italban fedezte fel a Szepsiben született református lelkész a különleges íz világot. A tokaji aszú készítésének első leírását is neki tulajdonítják. Erdőbényei református prédikátorként az 1620-as évek végén készítette az Orémusz-dűlőben levő szőlőjében termett mustból az első aszú bort. Ezzel ajándékozta meg Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszonyt 1931-ben, húsvéti bor gyanánt. A 16. század végén Szepsi a magyar közművelődés egyik központi szerepű helye volt. Ide menekültek a törökök elől sokan, és innen indultak el tanulni Göncre, Sárospatakra majd a nagyvilágba (Wittenberg, Strasburg), hogy tudásukat kamatoztatva a Haza és a Nemzet felemelkedését szolgálják: nem egyéni hiúságuk okán, hanem Isten dicsőségére. Az egyik legismertebb hungarikum receptjének megalkotója Laczkó Máté, aki Lorántffy és Rákóczi család szőlőjében és pincéjében is hasznos dolgokat művelt. A tokaji bor jövedelméből született meg a Rákóczi család jóvoltából az első magyar nyelvű Biblia és a sárospataki kollégium is, ahová a hordókat szállító szekereken a Bódva völgyéből is sokan eljutottak tanulni. Milyen szerepe volt Máté tiszteletesnek a bor készítésében? Volt-e a legújabban nevéhez kötve emlegetett aszúkészítési receptje? Ezekre a kérdésekre is választ ad az előadó és a bor nagymestere. Az est házigazdája Hadas Katalin, a Csemadok Kassa-környéke TV Elnöksége tagja.
2013. július 13. (szombat)
A nap műsorvezető házigazdája: Mihályi Molnár László, a Csemadok Kassa-környéke TV alelnöke.
10.00 Előadás: „Ragyog az égen egy csillag.” Előadó: Szakolczay Lajos, kritikus, szerkesztő, irodalomtörténész, a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje tulajdonosa, 1985-től a Kortárs szerkesztője. Fő kutatási területe a határon túli magyar irodalom és művészet. Több antológia szerzője. Előadásában a XX. századi magyar líra és a népköltészet kapcsolatáról beszél.
17.00 Koncert és előadói est a templomban: „Égre néző lélek – földre néző szem.” Előadó: Faragó Laura, énekművész, népdalénekes, zenepedagógus. Az előadói esten a Gárdonyi Géza emlékévben, magának Gárdonyinak, a tanítónak állít emléket. Közreműködik férje, Szakolczay Lajos, irodalomtörténész. Gárdonyi Géza novelláiból, regényeiből, egyházi szerzeményeiből, verseiből, valamint Füveskönyvéből hangzanak el részletek.
20.00 Vetítéssel egybekötött előadás: „Magyarok égen és földön.” Előadó: Zombori Ottó, csillagász, az Uránia Csillagda nyugalmazott igazgatója, a Magyar Asztronautikai Társaság tagja, a Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetés tulajdonosa. Minden korosztályt meghódít lehengerlő előadásmódjával. Több mint három évtizede tart rendszeresen ismeretterjesztő előadásokat diavetítéssel, kísérletekkel színesítve a csillagászat, fizika, űrkutatás és kultúrtörténet legkülönbözőbb területeiről. Színes filctollaival sorra varázsolja az égitesteket a papírtáblára. Mondandóját humorral, filozófiával és költészettel fűszerezze csillagokról és bolygókról. Előadásában nem csak az űrkutatás és csillagászat magyar vonatkozásaira hívja fel a figyelmet, hanem azt is szemlélteti, hogy a humán és reáltudományok milyen szoros összefüggésben vannak egymással, még a csillagászat területén is.
2013. július 14. (vasárnap)
11.00 Ünnepi szentmise. Ünnepi szentmise a jászóvári Premontrei Apátság Keresztelő Szent János-templomában.
14.00 Jászó Napja 2013. Isten hozta Jászón! – kultúrműsor és piknik. A rendezvényre és a kultúrműsorra a Csemadok Jászói Alapszervezet szervezésében kerül sor. Műsorvezető: M. Molnár László, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány alelnöke. A hangulatot fokozza az Abaújszinai Hagyományőrző Csoport és a Rozmaringsarj Gyermek Néptánccsoport, a Gondola verséneklő együttes, a Nagyidai Csemadok Hagyományőrző Csoport.
19.00 Táborbontás. Vacsora után táborbontás, hazatérés. A körülmények alakulásától függően a műsort a szervezők megváltoztathatják.
A tábor napirendje és rendszeres napi programok
07.00 Ébresztő
08.00 – 09.00 Reggeli
10.00 – 12.00 Játszóházi foglalkozások
10.00 – 12.00 Délelőtti előadások
12.00 – 13.00 Ebéd
16.00 – 18.00 Délutáni előadások
18.00 – 19.00 Vacsora
19.00 – 22.00 Esti előadások, zenés programok
19.45 – 20.00 Meseház gyerekeknek, vezeti Boda Ferencné
22.00 – 24.00 Tábortűzgyújtás, tábortűznézés, tematikus vitafórumok a napi előadások kapcsán, zenés programok
24.00 Takarodó
Játszóházi és kézműves foglalkozások:
Kézműves programok, nemezelés, selyemfestés, gyöngyfűzés. Fazekasmesterség. Ügyes kezek – környezetünkben található természetes anyagok, hétköznapi tárgyak praktikus vagy díszítő elemekké varázslása. Játszóházi foglalkozások – gipszfigurák festése, gyöngyfűzés, agyagozás, papírfigurák készítése, arcfestés. Gyékényezés, edényalátétek készítése. Kukoricacsuhé, babák, virágok, madarak és szalmadíszek készítése.
Szervezési tudnivalók:
Részvételi díj: 60,- €, személyenként egész hétre (6 éjszaka).
Elszállásolás: Az autókemping faházikóiban, korlátozott létszámban (max. 100 személy), és saját sátorban (kb. 40 személy). A részvételi díj tartalmazza a szállást, az étkezést naponta háromszor, valamint a foglalkozások, az előadások, és a mesterségek költségeit.
Az egészségügyi kártyát minden táborozónak magával kell hoznia, szüksége lehet rá, és a tábor idején a biztosítását mindenki saját maga intézi.