A határon túli magyar nyelvészeket tömörítő, a Magyar Tudományos Akadémia segítségével létrejött és általa támogatott Termini Kutatóhálózat egyesületté alakításáról döntött az MTA Nyelvtudományi Intézetében rendezett ülésén csaknem harminc magyarországi és a szomszédos államokban élő kutató. A Termini Egyesület a magyar nyelvvel kapcsolatos tudományos vizsgálatok mellett oktatáskutatási programok megvalósítását is tervezi.
„Elérkezett az idő a magyar nyelv tudományos igényű vizsgálata iránt elkötelezett nyelvészek spontán szerveződéséből 2001-ben létrejött Termini Magyar Nyelvészeti Kutatóhálózat önálló jogi személlyé válására” – nyilatkozta az mta.hu-nak Csernicskó István, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság tagja, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola rektorhelyettese. Szerinte a magyarországi és a határon túli magyar nyelvészek közötti, eddig is szoros kapcsolatokat így olyan új alapokra lehet helyezni, amelyek széles körű lehetőséget kínálnak anyanyelvünk különböző változatainak tudományos vizsgálatára és a közös kutatómunkára.
Az első világháborút lezáró párizsi békeszerződés következtében az anyaországtól elszakított magyarság nyelve az eltérő környezetben a nyelvész kifejezésével “szétfejlődésnek” indult. A folyamatos változás a szakemberek számára nyilvánvaló volt, de a múlt század kilencvenes éveinek elejéig – elsősorban politikai okok miatt – nem volt kutatható. “Ennek egyik sajnálatos következményeként kerültek ki például korábbi helyesírási szótárakból a határon túli magyar települések pontos írásmódját bemutató címszavak” – mondta Csernicskó István, hozzátéve, hogy az utóbbi néhány évben szerencsére több, már az eltérő nyelvhasználatot is reprezentáló tudományos igényű kézikönyv és szótár jelent meg.
A Termini Egyesületnek Magyarországgal együtt nyolc államban vannak kutatóegységei. Tevékenysége a nyelvész szerint hozzájárulhat a magyar nyelv egységes normarendszerének kialakításához: “A Kárpát-medencei magyarság által beszélt anyanyelvre hét másik nyelv van hatással. Ez gyakran tetten érhető például a jogi, szakmai kifejezésekben. A magyar nyelv fennmaradását szolgáló, elméleti kutatásokon alapuló, de fontos gyakorlati célok megvalósítását segítő kutatások terén ezért rengeteg a tennivaló.” Csernicskó Istvánpéldaként említette az oktatás nyelvi vonzatait, így például az anyanyelvi, illetve az anyanyelven folyó oktatás hatékonyságának vizsgálatát, illetve a szakterminológia egységesítésének problémáját. (Forrás: MTA)