A ROVÁS és a Magyar Művészeti Akadémia tisztelettel meghívja Önt Prutkay Péter képzőművész kiállítására. A tárlatot 2013. február 28-án 18.30-kor nyitja meg Lóska Lajos művészettörténész, a kassai Szent László utca 34. alatti Rovás Galériában.
„Prutkay Péter indulásától fogva kritikus szemmel figyeli a társadalmunkban zajló változásokat. Már az 1970-es évek közepétől rámutat a környezetvédelem fontosságára, kipellengérezi a bürokráciát, hangsúlyozza a Monarchia tárgykultúrájának, a minőségi munkának a fontosságát, kritizálja a Kádár rezsim diktatórikus jellegét. Felhívja a figyelmet az erdélyi magyarok elnyomására a Ceausescu diktatúra idején.
A 2006. október 23-i események hatására végleg lezárult a több mint harminc éves grafikusi munkássága. Azóta csak művészdobozokat készít.
A dobozmunkák a magyar művészetben az 1970-es években jelentek meg nagyobb számban. E műveknek két fő típusát különböztethetjük meg. Az egyik variáns az úgynevezett kukucskáló doboz, a másik, a közkedveltebb típus, egy, az elején nyitott vagy üveggel lezárt szekrényke, melyet hétköznapi, gyakran talált tárgyakkal rendez be az alkotó.
Ha a dobozok mondandóját vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy társadalomkritikus indíttatásuk többé-kevésbé megegyezik a grafikákéival, mindamellett teljesen napra készek, ugyanis társadalmunk bajait a rendszerváltástól egészen jelenünkig górcső alá veszik. Ha viszont a dobozokba épített elemeket nézzük, ezek zömmel három időszaknak a termékei. Egyfelől a Monarchia korából illetve a két háború közötti etapból való tárgyak és giccsek (játékok, századfordulós babaszobák kellékei, régi vasúti sínek és kupék, érmék, fényképek, drapériák stb.), másrészt jelenünk használati és giccs tárgyai: mobiltelefonok, számítógép-alkatrészek, Barbie babák, műanyag katonák, robotok.
Prutkay Péter alkotásaival elsősorban morális kérdéseket feszeget. Elhivatott alkotó, aki igen nehéz feladatra vállalkozik, amikor pénzimádó korunkban a művészet erejével és olyan fennkölt, elfeledett fogalmak nevében, mint erkölcs, igazság, tisztesség igyekszik jobb útra téríteni, megváltoztatni a szerzésben gátlástalan, lelkiismeretlen embertársait. S bár vállalkozása némiképpen utópisztikus, művészete, kritikus látásmódja értékes és gondolatébresztő, hiszen életünk valós problémáira, veszélyeire figyelmeztet.” (ROVART)