Jósvafő, 2012. augusztus 17–19.
2012. augusztus 17.: Szakmai nap, Hucul tenyészszemle
2012. augusztus 18–19.: Huculösvény vetélkedő, Nemzetközi Patkolókovács Verseny
Nemzetközi Patkolókovács Verseny
A rendezvény célja a tradicionális patkolókovács szakma megmérettetése, tudásuk átadása és megőrzése az utókor számára.A versenyen a kovácsok bemutatják a különböző nemzeti iskolák technológiai sajátosságait, ezzel elősegítve egymás szakmai fejlődését. A neves bírói gárda (Denis Leveillar -Franciaország, David Gulley – Egyesült Királyság) garantálja a magas szintű versenyfeladatokat és a korrekt, pártatlan értékelést.
A Nemzetközi Patkolókovács Verseny meghívója angol és német nyelven is letölthető az alábbi linken: http://www.mape.hu/hir.php?id=48
Huculösvény, a hucul ló
A hucul ló genetikailag a honfoglalás előtt a Kárpát-medencében élt népek (avar, székely stb.) lovához áll a legközelebb. Az évszázadok során egyéb idegen fajtákat felhasználva jöttek létre a mai őshonos lófajtáink. A hucul ezzel ellentétben a Kárpátok legelzártabb részein, eredeti formájában, idegen lóval való keresztezés nélkül vészelte át ezt az időszakot. A nehéz terepen való évszázados használat közbeni szelekció alakította hegyi kislóvá, e szelekció kezelhetőségében, munkakészségében, teherbírásában, a hegyi terepen való biztonságos járásában emelte a többi fajta fölé. Mindezek mellett a ló küllemében jóval kevesebb változás történt. Ma is az ősi vadlovakra emlékeztet.
1919 után a monarchia központi tenyészeteit szétosztották az utódállamok között. A II. világháború után hucul fajta tenyésztésével a jelenlegi Magyarország területén senki sem foglalkozott. A hetvenes évektől Dr. Anghy Csaba, a Fővárosi Állat-és Növénykert igazgatója gyűjtötte össze a még megtalálható tisztavérű hucul lovakat. Ez a közel 10 kancából álló gyűjtemény került az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósághoz 1986-ban, azóta a kezdetben meglévő, összegyűjtött állományra és több külföldről vásárolt tisztavérű egyedre támaszkodva indult el újra a fajta hazai tenyésztése. A kancák és a csikók egy része a Jósvafőtől északra található Gergés-lápai rideg ménesben van elhelyezve. A lovak egész évben szabadon járják a mintegy 200 hektáros fennsíki jellegű legelőterületet, az éjszakát egy oldalról nyitott karámépületben töltik. A legelőn történik a fedeztetés, illetve a csikók is itt születnek. Ez a tartási mód megfelel az ősi időkben alkalmazottnak, illetve a hucul fajta igénytelenségéből, szívósságából adódó lehetőségeknek.
A Jósvafőn található törzstenyészetben az ősi jellegek megtartása és a magyar kancacsaládok génkészletének megőrzése mellett legfontosabb munkának a fajta belső értékeinek megóvását tekintjük, amely – mint ahogy a fajta kialakulásánál – a jelenlegi tenyésztésben is komoly szelekciót igényel. A durva és kerülendő küllemi hibáktól mentes csikók felnevelésre kerülnek, majd 3-4 éves korban készségvizsgára készítjük fel őket. A mének és a kancák betanítása jelenleg a jósvafői központban történik. A készségvizsga a lovak esetében gyermek alatti huculösvény pályát, a mének esetében „C” kategóriás ösvényt jelent. A vizsga során egyértelművé kell váljon, hogy a ló lehetővé teszi akár a gyermekek általi használatot, ápolást, gondozást is. Rosszindulatú, kezelhetetlen, munkavégzésben megbízhatatlan huculok nem kerülhetnek a törzstenyészetbe.
Azokat a kancákat, amelyek kimagaslóan teljesítenek – akár fogatban, akár nyereg alatt – versenyre készítjük fel.
Versenyzés és Huculösvény
Magyarországon első ízben fogathajtásban versenyeztek a hucul kislovak a Magyar Köztársaság Pónifogathajtó Országos Bajnokságában, 2003-ban második, majd 2004-ben első helyezést érték el, Kovács Dávid ült a bakon. Kipróbáltuk a lovakat hosszútávon is: a Kazincbarcika-Krakkó közötti utat 2004-ben öt nap alatt tette meg postakocsival két kanca.
Huculösvényen magyarországi hucul először 2005-ben, Gladyszowban indult, ettől kezdve minden évben részt vettünk ezen a megmérettetésen. Az igazi nyereg alatti versenyzést 2008-tól számítjuk, ekkor hirdettek Magyarországon első ízben Huculösvény versenyt és már rögtön hármat!
2009-től egy gyerek csapattal a GYEPOSZ versenyeken is rendszeresen részt veszünk, és bár ott is szép eredményeket értünk el, mégis a legnagyobb hírverést a Nemzeti Vágta Kishuszár futamában elért második hely hozta.
De mi is ez a Huculösvény?
A huculösvény közel 15 évre visszatekintő versenyforma, ami egyben a fajta tenyész- kipróbálásának is alapja lett. Főleg extrém nehézségű hegyi terepet modellez, hiszen a huculok hátas munkában már régóta így nyújtottak nagy segítséget.
Az akadályok lehetnek építettek, vagy a természetes hegyek és vizek adta különböző akadályok. Keskeny árok vagy víz feletti, magasra emelt pallókat, mozgó pallókat (billenő), meredek vízmosásokat, patakmedreket, természetes fix, engedelmességi és verhető ugrásokat, ügyességi, ijesztő (pl. szalagos kapu) elemeket minden ösvénynek tartalmaznia kell.
A huculösvény verseny négy kategóriát tartalmaz:
A kategória: Gyermekverseny, zárt területen belül, az edző segítheti a lovast szóval a pályán, ugrásokat nem tartalmazhat.
B kategória: Kezdő ló vagy kezdő lovas az ösvény alapakadályain, egyszerű pályavezetéssel.
C kategória: A hucul ló számára készségvizsga-szintű verseny, magasított pallókkal, ugrásokkal, nehéz tereppel, ami már a lovastól is felkészültséget igényel.
D kategória: Gyors, hibaidős pontozás, fix és magasabb ugrások, kombinációk jellemzik a versenyt.
A huculösvény újkori versenytípus. Az ötletét az adta, hogy a félvérekre és telivérekre adaptált teljesítmény-tesztek (mint a gyorsaság, ugróképesség, stb.), amit a tenyészvizsgán követelnek a lovaktól, nem adnak megfelelő eredményt ezeknél az évszázadokig hegyi körülmények között edződött fajtánál. Ezért néhány éve a Krakkói Egyetemen létrehoztak egy akadályversenyt, ami lehetővé teszi ezen lovak teljesítményének korrekt mérését, hogy elég biztosléptű-e az adott egyed, illetve hogy elég irányítható és megbízható-e. Az akadályverseny néhány év alatt nagy népszerűségre tett szert szülőhazájában és a környező, hucul-tartással foglalkozó országokban egyaránt (Ausztria, Csehország és Szlovákia). Nem csupán a teljesítményvizsgálati rend részeként lett népszerű, hanem mint önálló esemény is.
Ez a verseny a hucul fajtának szól, így kizárólag ilyen fajtájú, csak a legalább harmadik életévüket betöltött, fajtatiszta lovak indulhatnak.
A hucul ösvény egy 2,0-15,0 km hosszú pálya. Ezen a pályán kell a lónak és lovasnak végigmennie, minél pontosabban és minél gyorsabban.
Az iram fontos tényező, kb. 120-240 m/perc között állapítják meg a pálya leküzdésének sebességét, az akadályok és a terep nehézsége alapján.
Fontos az idő betartása, hiszen egyaránt hibapont jár, ha túl gyorsan, vagy ha túl lassan teljesítjük a pályát (50%-nál gyorsabban, illetve 200%-nál lassabban).
A versenyen minimum 16 akadálynak kell lennie. Ezek lehetnek természetes akadályok, mint egy vízfolyáson való áthaladás, másztatás, terep-egyenetlenségek leküzdése, de lehetnek mesterségesek is, mint egy árok feletti keskeny pallón való keresztülhaladás, mérleghinta, egy zárható kapun való átjutás, meredek ugratás, keskeny “folyosón” való átlovaglás vagy éppen a földön szabálytalanul elhelyezett rönkökön való átléptetés.
Előfordulhatnak olyan akadályok is, ahol földhányásról vagy földhányásra kell ugratni, szlalomozni, hátrálni kell a lóval egy szűk helyről, sövényen kell keresztülugratni, vagy épp egy olyan kapun kell áthaladni, amiről szalagok lógnak le.
Az akadályok leküzdéséhez pontos lovaglás és jól irányítható ló kell, például a cikk-cakknál sem a helyes út megtalálása okoz nehézséget, hanem a leküzdendő ösvény keskenysége (kb. 60 cm), a derékszögű kanyarok leküzdése nagyfokú ügyességet követel lótól és lovasától egyaránt. Az alacsony átjárón való áthaladásnál is döntő fontosságú a pontosság: az akadály teteje éppen olyan magasságban van, hogy a lovasnak le kelljen hajolnia, egyébként az oszlopok felborulnak.
Az ugrásoknál az akadályok szélessége jellemző: míg a díjugrató versenyeken 4 m széles akadályok általánosak, itt előfordulhatnak 150 cm széles ugrások is, ami pontos rálovaglást igényel. Egy kisbála átugrása a legtöbb lónak nem okoz gondot, ám a lovasnak rá kell vezetnie az adott esetben egy-két bála széles akadályra a lovát. Ez feltétlen munkakészséget feltételez.
A mérleghinta olyan akadály, amit más lovas-versenyen talán nem látni; hasonlít a kutyák agility-versenyén látott libikókához, csak itt hosszabb a mérleg nyelve (és természetesen vastagabb fából van, hogy elbírja a lovakat).
A hucul lovak biztos léptűek, nehéz terepakadályokat képesek leküzdeni, ehhez a képességükhöz hihetetlen teherbírás társul és feltétlen jóakarat. Ezeket a tulajdonságokat lehet ebben a versenyben megmérettetni.
Szervezők:
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1
Magyar Patkolókovácsok Egyesülete, 2225 Üllő, Kisfaludy u. 6.
A rendezvény fővédnöke: Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, védnöke: Dr. Illés Zoltán környezet- és természetvédelemért, valamint a vízügyekért felelős államtitkár.