Figyelmükbe ajánlom Rudas Dóra cikkét. ITT.
„Még szerencse, hogy a szlovákiai magyarok döntő többsége nem azért magyar, mert az MKP-val vagy a Híddal szimpatizál. Azért magyar, mert magyarnak született, ezen a nyelven szólalt meg először és ezt adja át a legőszintébben gyermekeinek, unokáinak. Vannak óvodái és iskolái és tudatosítja, elsősorban rajta, az egyénen múlik, hogy ezek megmaradnak-e. Vannak templomai, ahol időnként ugyan meg kell harcolnia a magyar szóért, de addig üti az asztalt, amíg az egyház saját jól felfogott érdekében nem küld magyar papot a vidékre. Vannak nyelvi jogai, és saját, egyéni felelőssége, hogy ezekkel él-e vagy sem. Vannak államilag támogatott szervezetei, szövetségei, és az egyéneken is múlik, hogy ellenőrizzék, ezek vezetői jól sáfárkodnak-e a rájuk bízott eszközökkel. Sajnos tudomásul kell vennünk, hogy a kisebbségi lét minden időben és rendszerben elsősorban vállalás kérdése, pozitív és negatív hatásaival együtt. Ennek a vállalásnak a szépségét kellene erősíteni és egyre vonzóbbá tenni úgy, hogy jókedvű, öntudatos, a másságra nyitott, az országban és a világban jól elboldoguló, szabad magyar embereket nevelünk Szlovákiában. Akik nem engedik, hogy a politika megmérgezze az életüket és kapcsolataikat.”