Pozsonyban, a ružinovi kultúrházban november 18-án, este hét órától kerül bemutatásra az 56 csepp vér musical, a Pozsonyi Városi Kulturális Napok keretében. Jegyek az előadásra a Kultúra könyvesboltban kaphatók (Pozsony, Május 1. tér 10-12). “Lendületes zene, látványos jelenetek, megrendítő pillanatai az emlékezésnek és az emlékeztetésnek.”
Az 56 csepp vér című musicalfilmet 2006 októberében forgatták a budapesti Sportarénában a szabadságharc 50. évfordulója alkalmából.
Vannak történetek, amelyeket minden korban el lehet, el kell mesélni. Vannak olyan példázatok, amelyek azért fontosak számunkra, mert minden korban, történelmi helyzetben próbára teszik erkölcsi tartásunkat.
Az 56 csepp vér filmváltozata 2007 tavaszán látott napvilágot, és olyan hírességek játszottak benne, mint Miller Zoltán, Keresztes Ildikó, Palcsó Tamás, Puskás Péter, Alföldi Róbert, és az azóta elhunyt Kaszás Attila.
A musical Rómeó és Júlia – itt: Robi és Juli – története, mely 1956. október 23-án kezdődik. Szereplői a világ, az ország végére vetett fiatalok, akik számára szerelem a forradalom, és forradalom a szerelem.
Történetünk egy kicsinyke határ menti településen zajlik, mely valós keresztmetszete a rettegett 50-es évek terrorjának. A faluban rendszeresek az összetűzések, csetepaték a helyi ávósok, és a fiatal kitelepítettek között. A fiatal helyi plébános, Lőrinc, hitét követve, és mindent latba vetve próbálja elejét venni a konfliktusoknak, de hiába. Hite nem szünteti meg a terrort és a félelmet.
1956. október 23-án, az ÁVÓ a helyi orosz parancsnok lányának születésnapjára bált rendez. Ezen a bálon a fiatalok újabb nagy összecsapást terveznek a helyi karhatalmistákkal. A terv meghiúsul, mivel a budapesti forradalom kitörésének hírére a bál félbeszakad. Ekkorra már a bálban Júlia, a helyi ávós parancsnok lánya és Robi, a fővárosból kitelepített színész fia, egymásba szeret. Lehet-e ebben a forradalmi helyzetben a két ellentétes oldalon álló szerelmes szív egymásé? A sors, a forradalom közbeszól, és ártatlanul mindketten áldozatul esnek az eseményeknek. Lőrinc – minden igyekezete ellenére – képtelen megakadályozni a vérontást…
Lőrinc a traumát a forradalom leverése után képtelen feldolgozni. Önmaga tehetetlenségét okolja a történtekért. Egyszer megjelenik előtte lelkiismerete, mely végül elmesélteti vele a történetét, szembenézve valódi felelősségével.
A musical változatos zenéi ugyanúgy az 50-es évek hangulatát idézik, mint maga a megindító történet. Az 56-os forradalomba ágyazott látványos Rómeó és Júlia történet dalszövegeit Horváth Péter, a forgatókönyvet pedig Réz András és Bokor Attila írta. Zenéjét Mihály Tamás, az Omega együttes basszusgitáros-zeneszerzője szerezte.
Az Érsekújvári Rockszínpad a Mária evangéliuma rockopera és a József és a színes szélesvásznú álomkabát után egy nehéz vállalkozásba kezdett. A Grantfilm kft. jóvoltából ugyanis az érsekújvári csapat lehet az első, ki a film leforgatása és sikere után színpadra állítja ezt a forradalmi művet, mely nagy kihívás egy amatőr társulatnak. Az Érsekújvári Rockszínpad októberi bemutatója emléket állítva Kaszás Attilának tehát ősbemutatónak számít a Felvidéken és Magyarországon egyaránt. (Forrás: Felvidék Ma)