Kovács Magda írónő

60 év

 

Kovács Magda

 

1946. február 14-én született Lőkösön. A Tornaljai Általános Műveltséget Nyújtó Középiskolában érettségizett 1963-ban. Érettségi után rövid ideig a kassai orvosi egyetem, majd a nyitrai Pedagógiai Kar hallgatója. A két főiskola között munkáslányként dolgozott a rőcei fonógyárban, majd Pozsonyba kerülve a kábelgyár segédmunkása, később a Nő riportere lett.

1972-től Tornalján él. Itt átmeneti munkahelyek után mint a helyi mezőgazdasági szakközépiskola nevelőnője helyezkedett el, majd az iskola megszűnte után a helyi speciális képzést nyújtó szakmunkásképzőben lett nevelőnő.

Novelláival 1966-tól van jelen az irodalmi életben, első szövegei az Irodalmi Szemle Vetés rovatában jelentek meg.

A Fekete Szél (1972) c. szemléletváltó prózaantológia címadó novellájának a szerzője. Novelláinak – A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004 szerint – legfőbb erénye a stílus élénk, szinte burjánzó képszerűsége, mondanivalójának expresszív, belső fűtöttsége, az irreális és groteszk elemek magabiztos alkalmazása.

Meséi a szlovákiai magyar meseirodalom legjavához tartoznak.

A csodagombóc c. kötetéért Madách nívódíjat kapott.

A Szlovákiai Magyar Írók Társaságának Talamon Alfonz-díját 2007-ben vehette át.

 

Kötetei:

 

Én, a csillagbognár (novellák, 1978),

A csodagombóc (mesék, 1981),

A kiskígyó (mesék, 1993),

Titokzatos tücsökzene (mesék, 1999),

Topolya úr csodálatos átváltozása (meseregény, 2004),

A gonosz asszony hagyatéka (válogatott és új írások, 2006)

Kovács Magda írónő

Kovács Magda írónő

Kovács Magda írónő estje a Vámbéry Irodalmi Kávéházban

Kovács Magda ünnepi estje

Kovács Magda 60. születésnapja alkalmából tartott ünnepi est a dunaszerdahelyi Vámbéry Irodalmi Kávéházban (2007)

Haraszti Mária felvételei

 
 

A csillagbognár teszi a dolgát

Kovács Magda Talamon-díja

  A meghitt ünnepség a fiatalon elhunyt Talamon Alfonz bronzszobrának megkoszorúzásával kezdődött szülővárosában, Diószegen. A szervezőkön, rokonokon, barátokon kívül az MKP parlamenti képviselői közül Berényi József, Bíró Ágnes és Gál Gábor is tisztelgett Mag Gyula szobrászművész tavaly felavatott alkotása előtt.

„Az író produktuma az írás, amely szellemi termék, és amely nem mindig a logika szabályaihoz igazodik. Ha még logika is van benne, az már olyan, mint a matematika, csak sokkalta érdekesebb. Ha esti lefekvésnél a Gályák az Imbrium tengerének olvasása vagy a Königsbergi hidak topológiai megoldása között kellett választanom, sokáig a Königsbergi hidakat választottam. Ez persze nem az írót minősíti, hanem az olvasót, de hát az olvasó már csak ilyen. Mi a Samuel Borkopfban kaptuk meg azt, ami olvasható, és nem a kritikusoknak és kollégáknak írt tanulmányban, amelyet írónk belépőnek szánt az írótársadalomba. A Talamon által megjárt út szolgáljon tanulságul a fiatal szlovákiai magyar íróknak. Kívánom nekik, hogy találják meg az olvasóhoz vezető utat, mert az itt élő magyaroknak erre most nagy szükségük van” – mondta megnyitójában Szabó Antal, Diószeg polgármestere a helyi művelődési ház nagytermében megrendezett díjátadó ünnepségen.

Hizsnyai Zoltán József Attila- díjas költő, az SZMĺT titkára beszédében kiemelte, hogy egy irodalmi díjat először Grendel Lajosnak adományozni annyit jelent, hogy a mérce már az induláskor igen magasra került, és hogy ezt követően különös rangot jelent ezt az elismerést megkapni. Majd így folytatta: „Társaságunk választmánya – szerintem igen bölcsen – most, második alkalommal is olyan prózaírónak ítélte oda a Talamon Alfonz-díjat, aki nemcsak hogy érdemes ezen elismerésre, hanem aki maga is emelni fogja a fiatalon távozott barátunkról elnevezett szépirodalmi díj rangját.”

Az irodalmi összeállításban Kiss Szilvia színművész először a tavalyi Talamon Alfonz-díjas Grendel Lajos Süllyedő hajón című novellájából olvasott fel részletet, majd Kovács Magda írása következett. Buják Andor (szaxofon), Bohus Zoltán (zongora) a szépirodalmi szemelvények „éGHYMESítésében” vállalt szerepet. A zenekar magas művészi színvonalat képviselt, és maradandó élményt nyújtott a közönségnek.

Kovács Magda Lőkösön született, jelenleg Tornalján él és alkot. A gonosz asszony hagyatéka című könyvének bemutatásakor Szászi Zoltán így vallott az írónőről: „Kovács Magda csak ír. Csak egyszerűen ír, mert úgy érzi, az a világ, az ő világa, az ott szerzett tapasztalatok, az onnan üzenni tudó lények, az ottani érzések itteni megtapasztalása talán hozzásegít valami javuláshoz.”

A díjazottat N. Tóth Anikó Madách Imre-díjas prózaíró köszöntötte: „Szerencsés ember, aki a Csincsa-patakon innen, Gömörön túl Kovács Magda varázsföldjére, mesekertjébe lép. Szerencsés, hiszen megtanulja: lehet boldogan élni a hétköznapi csodákkal, csodás hétköznapokkal, s a régi világ darabokra tört rendje olykor helyreállítható. Aki nem hiszi, járjon utána! Kívánom és kérem, kedves Magda, hogy a lelkedben őrzött kincseket: a derűt, a tisztaságot, a szépséget, a szeretetet még sokáig gyarapítsd s add tovább nekünk, olvasóknak! Könnyítsd a szívünkre boruló sötét árnyak súlyát, babusgass, gyógyítgass varázserejű szavaiddal, mágikus történeteiddel, amíg a világ világ!

Figyeljék csak, kedves barátaim: Fonzi sajátosan sejtelmes mosollyal, elismerően int a Göncölszekérből. A csillagbognár teszi a dolgát: sőt remek munkát végez”.

NAGY ERIKA

[Új Szó, 2007. 05. 29.]

Kovács Magda pályatársai (Kulcsár Ferenc, Bettes István és Bereck József) körében

Kovács Magda pályatársai (Kulcsár Ferenc, Bettes István és Bereck József) körében

(Hizsnyai Zoltán fotója)