u  Écsi Gyöngyi a mátyusföldi Vágsellyén született 1965-ben

u   Az általános iskolát szülővárosában végezte, majd a Galántai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban érettségizett

u A pozsonyi Komenský Egyetem Újságírói Szakán befejezett 5 év után
nem államvizsgázik
u A gömöri Berzétén és Kőrösben lakik és gyűjt 7 évig
u A közösségformálás más módját választja: jelentkezik a komáromi református teológiára, annak elvégzése óta lelkészként működik (Hetény)

u Előadóművészként bejárta és járja egész Európát és a tengerentúlt u

Écsi Gyöngyi hosszú évek óta gyűjti és tolmácsolja a népdalokat. Zoborvidék és Gömör énekelt kincse áll hozzá legközelebb, de énekli a magyarlakta területek valamennyi tájegységének dalait, virágéneket, históriás éneket, népéneket, világzenét. Népzenei gyűjtéseit egyetemistaként kezdte a Zoborvidéken Ág Tibor népzenekutató oldalán, majd Felső-Gömörben folytatta. Alapiskolásként és később gimnazistaként az iskola néptánccsoportjában táncolt, majd énekes szólistája lett a pozsonyi Ifjú Sziveknek, a Ghymes együttesnek, a bécsi Kaláris zenekarnak és a nemzetközi Vents’d Est (Keleti Szél) világzenei együttesnek.

Teológusként népműveléssel, népdalkörök, hagyományőrző csoportok szervezésével és vezetésével is foglalkozik, Berzétén népdalkört alapított. Munkájuk eredménye 1998-ban egy kazetta, Berzéte-Kőrösi népdalok és népmesék  a BERKŐ népdalkör előadásában. Ezt követte 2000-ben a BERKŐ CD, amelyen a helyi népdalok zenekari kísérettel hangzanak fel.

Hivatásgyakorlásának jelenlegi állomásán, Hetényben, ugyancsak énekkart és gyermek bábcsoportot vezet.

Egyedülállóak az egyházi és apokrif népénekeket bemutató (többségében saját gyűjtésen alapuló) önálló koncertjei, számára az énekelt és előadott imádságok „lángoló aranyleletek” a népzene titokzatos kincsei között, hiszen ezek tükrözik a népi tudat legmélyebb rétegeit, „ezekből tudjuk meg, honnan jöttünk, kik vagyunk és hogy mennyit érünk.”

Sokoldalú művészi képességeit „bábos” előadóművészként is kamatoztatja, kétszemélyes meseszínházában a zenének, a szónak, a mozgásnak és az alkalmazott eszközöknek egyforma súlyuk, szerepük van. Népi bábjátékaival, mesefeldolgozásaival a legkisebbeket és a felnőtteket egyaránt elbűvöli. Meséi nemcsak a legkisebbekhez szólnak, hanem nagyon a felnőtt társadalom részére is üzenetet hordoznak, ahogy az a meséknek eredetileg szerepük volt.

Lemezek, amelyeken közreműködőként énekel

Ifjúság, mint sólyommadár  (Pozsony 1986) 

Üzenet (Pozsony 1986)

Ventsd ’Est Migration (France 1989)

Kaláris (Bécs 1990)

Táncháztalálkozó (Budapest 1990)

Collage (Prága 1991)

Táncháztalálkozó (Budapest 1992)

Tenson (France 1992)

Virágom, virágom (Budapest, Szakcsi Lakatos Bélával, 1998)

Ungaresca (France 2002)

10. szlovákiai táncháztalálkozó (Pozsony)                                        

Szerelem (Csanaky Eleonórával, Dunaszerdahely 2005)

In memoriam József Attila (2005)

Önálló lemezek

Árgyélus kismadár (Budapest, 2000) -- A felvidéki népzene egyedülálló összefoglalója

Karácsonyi népénekek (Pozsony 1998, 2005)

Régi magyar imádságok és énekek (2007) -- Apokrif népénekek, énekelt és előadott imádságok

Népi bábjátékai, meseelőadásai, önálló műsorai

Az élet és a halál vize – bábos meseelőadás

Angyalbárányok – bábos meseelőadás

Hétszínű búzaszem  – bábos meseelőadás,  népmese arról, hogy a szegénységből és a kiúttalanságból igenis vezet kiút, hogy van a világnak teteje, ahonnan belátni az ég mélységéig és van tüzes alja is, amit az igazak meg tudnak járni

A felvidéki népi líra gyöngyszemei  (mesék és népdalok felnőtteknek)

„...Bő Magyarországon párja nem vóut...” (népmesék a parasztbibiliából, népi hangszerek bemutatása, népdalok, és mondókák ízes nyelven, abból a roppantott világból, ahol az égnek hegyin, a Hódnak hátán nyílik és zárul az ég.)

Szakmai elismerések

2000-ben Győrben a legjobb bábszínésznő díját kapta

2003-ben Budapesten az elsőként kiosztott Michel Indali-díjjal jutalmazták

2004-ben különdíjat kapott a Kaposvári Gyermek-biennálén

2007-ben megkapta a Mikola Anikó-díjat

Karácsonyi népénekek

A család ajándékait csomagolom, s hogy a hangulatom már karácsonyi legyen, ténykedésem közben Écsi Gyöngyinek a napokban megjelent Karácsonyi népénekek című CD-jét hallgatom. A választás tökéletes volt. Nyugalom szállta meg a házat.

A lemezvásárláskor már tudtam, mire számíthatok, mert ismerem a műfajt:  sok faluban éneklik még a népdal és az egyházi énekek között átmenetet képező népénekeket,  hanghordozón azonban még nem jelent meg tájaink karácsonyi népénekeit összefoglaló gyűjtemény. Újdonság tehát ilyen szempontból is Écsi Gyöngyi idei karácsonyi ajándéka a nagyközönség számára. A CD anyaga nagyrészt a saját gyűjtésére épül. Zoborvidéken, Gömörben, Pozsonycsákányon megőrzött dallamok és szövegek segítségével idézi fel Krisztus születését, s a bibliai történetet Lukács evangéliuma alapján fonja egységes füzérbe.

A patakcsobogással induló lemezről többször visszaköszönnek a természet hangjai, s a természetközelséget idézik Nesztor Iván akusztikus hangszerei (népi furulyák, láncos bot, csengettyűk, mákgubók stb.) is.

Külön erénye a lemeznek, hogy az énekeket hallgatva valóban otthon, kultúrkörön belül érezzük magunkat, még akkor is, ha nem tudjuk az előadóval együtt énekelni a szövegeket. Érthető ez a tudat alatti „ismerés”, hiszen a dallamok eredete többségében a  XVI. századba nyúlik vissza, s az évszázadok során beépültek egyházi énekeinkbe, illetve népdalainkba. Sokunknak ismerős a Krisztus Jézus született, a Ne féljetek pásztorok, a Csordapásztorok  vagy a Gyermek született stb. dallama, szövege.

A Karácsonyi népénekek Écsi Gyöngyi csengő hangján egy csepp régmúltat idéz.

A betlehemi idillt arany kerettel övező, szép kivitelezésű hanghordozót Haraszti Mária (Median kiadó) adta ki.

     (csanaky)